Az élet mindig akkor gördít eléd... f e l a d a t o t, amikor nem is várnád és igen, ilyenkor szükségszerű, hogy azzal foglalkozz, ugyanis kieszközöli magának... rád fordítja gúnyos mosolyát és vicsorog az arcodba... még csak véletlenül sem kerülheted meg..., mert amikor megpróbálod akkor látod igazán mennyire sok arca van a gonosznak... így aztán kénytelen vagy farkasszemet nézni vele... és ugyan még félsz, de tekinteted már a tekintetén függ... és Ő csak vicsorog bőszen...
Aztán amikor már elég régóta nézitek egymást, elég régóta állod a tekintetét, egyszer csak megszelídül... megenyhül... és többé nincs hatalma fölötted:-)
Hogy mindezt elkerüljük mit kell tennünk? Én az éjszaka áztatta földön napsütésre ébredtem:-) Már nincs hatalma fölöttem holmi torzonborz lénynek..., mely az én félelmemből létezik;-) ...és már nem félek!